A hónap versei

Negyvennapos eső

Csak hullj, Eső!
Árvizes nyári Zápor!
Ha kínos éjszakán
permetezve percegsz
és zúgva zuhogsz
és dörmögve dörömbölsz
szobám ablakán,
ez lesz az álmaimhoz
a legillőbb zene.

És mikor reggel
dúltvonású, keserű arccal,
fáradtan
kiállok majd a házunk elé,
s nekidűlök a falnak;
hullj rá a homlokomra,
áztasd meg két orcámat
nagy meleg, édes, dús patakkal,
Te tiszta, nyári Zápor!

Én meg mentegetőzöm majd
a járó-kelőknek,
hogy nem könny, nem sírás,
csak Te vagy az,
a Lélektermékenyítő,
a Fájdalomöntöző,
a negyvennapos Vízözön!


Szívemről

Úgy képzelem, hogy a szívem
Egy furcsa gép:
Ereje nem a gőz,
Ereje nem a villany;
Helyökre uj erő: a nóta lép.

Ez hajtja, űzi nappal éjjel:
Legyen lázasan lüktető! –
Egy-egy bánatos, szürke dal
Utat lel néha börtönéből
És napvilágra jő.

És tovaröppen. És a sziv
Halkabb lesz akkor egy kicsit…
… Ha elrezgett a végső nóta,
Leszáll a Béke
S puha kezével mindent elsimit:

Nincs többé fájdalom.
a kacagás is tovament… –
– – – – – – – – – – – – – – – – – –
Szivem felelj, mert nagy a kérdés:
Hány nóta van még odabent?


MEK OSZK » »

Cantico di Frate Sole

A természettől elzárva, lefüggönyözött szobákban, könyvek között nőttem fel. A természet rajongó szeretete nem magától lobbant lángra bennem, és nem is a természet maga volt az, ami felgyújtotta. Egy vers volt. Assisi Szent Ferenc híres naphimnusza. A Cantico di Frate Sole. Tizenkét éve annak, hogy először olvastam ezt a verset, és ma megdöbbenek arra a sötét gondolatra: milyen iszonyú, milyen vigasztalan volna az életem, ha nem ismerném. Olyan vers ez, amely nélkül nem lehet élni, vagy legalábbis nem lehet boldognak lenni.


Drága Szent Ferenc! Napos, virágos olasz tájak éneklő vándora, akinek szívéből el nem fogyott az ujjongás és arcáról még az omló könnyek között sem tűnt el a mosolygás fénye. Aki számára meleg esőként hullott az isteni jóság a kegyelmek magasából, és aki olyan határtalanul szerelmes volt az emberszerető, világot becéző kedves Istenbe, hogy majd megpattant a szíve a határtalan szerelemtől.

Cantico di Frate Sole »

 

Felejtsd el arcom romló földi mását

[…] – Hogy nem zavarták, nem bántották a nehéz körülmények? Hát az igazság az, hogy nem találtunk mi ebben semmi különöset, örvendtünk, hogy végre együtt lehetünk, hogy van külön lakásunk. Sok mindenen átsegített, azt hiszem, az is, hogy sok humor és gyermekesség is volt benne. Mindig mesélt, tervezgetett. Például hogy veszünk egy szamárszekeret, abban lakunk, és beutazzuk rajta a világot. Mert nagyon szeretett volna utazni. Emlékszem, egyszer lejött valaki a Fundaţia Ragalától, hogy ki volt, arra nem emlékszem pontosan. Megbízást adott a teljes Eminescu fordítására. Mikor kettesben maradtunk, megkérdeztem tőle, hogy ha lefordítja, elmehetünk újra Debrecenbe? Nem, kacagott, elmehetünk a honoráriumból a New York-i világkiállításra is! […]


Dsida és Imbery Melinda esküvője


Beszélgetés Imbery Melindával, a költő özvegyével »

 

Hírlevél

Ha szeretne értesülni a honlapra felkerülő újdonságokról,
kérem, írja ide az emailcímét:

Ajánló

Az aradi Irodalmi Jelen Kiadó megjelentette Láng Gusztáv és Urbán László munkáját.

Az Irodalmi Jelen Kiadó Dsida-összes kötete

Új Dsida-kötet a MEK-en

Dsida Jenő több, mint ezer verse CD-ROM-on

A NYME 2009 nyarán Cd-rom-on megjelentette az eddigi legteljesebb Dsida „kötetet”.